Új lapon nyílik meg

Cikkek

Külföldi választottbírósági ítéletek elismerése és végrehajtása Magyarországon

1. Bevezetés

Az elmúlt évtizedekben a kereskedelmi választottbíráskodás világszerte egyre népszerűbb jogvitarendezési eszközzé vált. Bár a választottbírósági ítéleteket jellemzően abban az országban hajtják végre, ahol meghozták őket, bizonyos esetekben – például ha az adós vagyona külföldön található – a végrehajtást egy másik országban, sőt akár több országban is szükséges lehet kezdeményezni.

Ez a kérdés ügyfeleink számára mindkét oldalról kiemelt jelentőségű: akár egy ítélet végrehajtását kívánják elérni, akár velük szemben indult végrehajtási eljárás, elengedhetetlen tisztában lenni azzal, hogyan kezelik ezt a folyamatot a magyar bíróságok a gyakorlatban, mikor érdemes a végrehajtást kezdeményezni, és milyen lehetőségei vannak ilyen helyzetben a magyar adósnak. Jelen cikk célja, hogy gyakorlati áttekintést adjon a legfontosabb szabályokról és eljárási szempontokról.

A magyar jog szerint a külföldi választottbírósági ítéletek végrehajtása három egymást követő szakaszból áll:

  1. a külföldi választottbírósági ítélet elismerése és végrehajthatóvá nyilvánítása végrehajtási tanúsítvány (exequatur) kiállításával;
  2. a végrehajtás elrendelése végrehajtható okirat (végrehajtási lap) kiállításával;
  3. a végrehajtás foganatosítása az önálló bírósági végrehajtó által.

Cikkünk röviden összefoglalja a külföldi választottbírósági ítéletek magyarországi elismerésére és végrehajtására vonatkozó főbb szabályokat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: „Vht.”), valamint a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1958. évi New York-i Egyezmény (a továbbiakban: „New York-i Egyezmény”) alapján.

2. A külföldi választottbírósági ítéletek elismerése és végrehajtása (exequatur eljárás)

2.1. Áttekintés

A magyar jog szerint az exequatur eljárás nemperes eljárás, és főszabály szerint az első döntést a bíróság ex parte, azaz az adós előzetes értesítése nélkül hozza meg.

Az eljárás az alábbi törvényszék előtt indítható meg:

  1. amelynek területén az adós lakóhelye/székhelye található, ennek hiányában;
  2. amelynek területén az adós vagyona található; vagy
  3. külföldi társaság esetén amelynek területén az adós fióktelepe vagy képviselete található.

A jogosult már ebben a szakaszban kérheti az adóssal szembeni végrehajtható okirat (végrehajtási lap) kiállítását, valamint biztosítási intézkedések elrendelését az adós vagyonára – ezt különösen akkor érdemes megfontolni, ha fennáll a vagyonelvonás veszélye.

Ahhoz, hogy a magyar bíróság kiállítsa a végrehajtási tanúsítványt, a külföldi választottbírósági ítéletnek az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

  1. a külföldi bíróság vagy választottbíróság határozatának elismerését és végrehajtását törvénynek, viszonosságnak vagy nemzetközi egyezménynek kell lehetővé tennie; és
  2. a külföldi határozatnak polgári vagy közigazgatási ügyben bíróság vagy választottbíróság által hozott marasztaló határozatnak kell lennie.

A végrehajtási tanúsítvány kiállítását követően a külföldi ítélet Magyarországon ugyanolyan joghatással bír, mint egy magyar bíróság által hozott ítélet. Amint a végrehajtási tanúsítvány jogerőre emelkedik, kiállítható a végrehajtási lap, ezt követően pedig a bírósági végrehajtó megkezdi a végrehajtást.

Tapasztalataink szerint a végrehajtási tanúsítványt jellemzően mintegy négy hónapon belül kiállítják. Bonyolultabb ügyekben azonban – különösen, ha a felek minden rendelkezésre álló jogorvoslatot igénybe vesznek – ez a folyamat akár több évig is elhúzódhat.

2.2. Elismerés és végrehajtás a New York-i Egyezmény alapján

A legtöbb külföldi választottbírósági ítélet magyarországi elismerésének és végrehajtásának jogalapja a New York-i Egyezmény. A 172 részes állammal – köztük az Európai Unió valamennyi tagállamával, valamint az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal, Izraellel, Kínával stb. – a New York-i Egyezmény kiszámítható és egységes nemzetközi keretet biztosít a végrehajtáshoz. Az alábbiakban elsősorban a magyar eljárás sajátosságaira térünk ki.

2.2.1. Az exequatur kérelemhez csatolandó iratok

A jogosultnak az exequatur kérelemhez az alábbi iratokat kell csatolnia:

  1. az állandó választottbíróság által kiadott, hitelesített ítéletmásolatot (ha az ítéletet állandó választottbíróság hozta), illetve az eseti (ad hoc) választottbíróság ítéletének közjegyző által hitelesített másolatát (ha az ítéletet eseti választottbíróság hozta);
  2. a választottbírósági megállapodás közjegyző által hitelesített másolatát; és
  3. ezen iratok hiteles fordítását.

Gyakorlati szempontból érdemes kiemelni, hogy a magyar bíróságok gyakran a fentieken túl további iratokat is bekérnek – például az ítélet adós képviselője részére történt kézbesítésének igazolását vagy cégkivonatot. Célszerű ezekre a kérésekre előre felkészülni, és a vonatkozó iratokat a késedelem elkerülése érdekében előre beszerezni.

Fontos, hogy a fordítást kizárólag hivatalos, illetve hiteles fordító – azaz az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) vagy magyar diplomáciai/konzuli képviselő – készítheti el. Más fordító által készített fordítást a bíróság nem fogad el.

Emellett az ítélet hitelesített/közjegyző által hitelesített másolatát, valamint a választottbírósági megállapodás közjegyző által hitelesített másolatát diplomáciai felülhitelesítéssel kell ellátni. Erre nincs szükség, ha az ítélet meghozatalának helye szerinti állam részes fele a hágai Apostille Egyezménynek (ebben az esetben elegendő lehet az Apostille tanúsítvány), vagy ha a származási állam és a végrehajtás helye szerinti állam közötti kétoldalú szerződés eltekint ettől a követelménytől.

2.2.2. Megtagadási okok

Még ha a benyújtott iratok megfelelőek is, az elismerés és végrehajtás megtagadható – a New York-i Egyezmény azonban szándékosan szűken határozza meg a megtagadási okokat.

A bíróság hivatalból (azaz fél kérelme nélkül) megtagadhatja a végrehajtást, ha:

  1. megállapítja, hogy a jogvita választottbírósági útra nem tartozhatott volna (arbitrabilitás hiánya);
  2. vagy az ítélet sértené a közrendet.

Ezen túlmenően az adós az alábbi megtagadási okokra hivatkozhat:

  1. a választottbírósági megállapodást kötő fél cselekvőképtelensége; a választottbírósági megállapodás érvénytelensége;
  2. az értesítés elmaradása vagy a tisztességes eljáráshoz való jog egyéb sérelme;
  3. a választottbíróság hatáskörének vagy illetékességének túllépése;
  4. a választottbíróság szabálytalan összetétele; hibás választottbírósági eljárás;
  5. az ítélet nem kötelező, vagy azt hatályon kívül helyezték, illetve felfüggesztették.

3. Az exequatur eljárásban igénybe vehető jogorvoslatok

Függetlenül attól, hogy egy fél a végrehajtási eljárás melyik oldalán áll, mindig érdemes alaposan felmérni, milyen eljárási eszközök állnak rendelkezésre – akár a végrehajtás elősegítésére, akár annak vitatására vagy késleltetésére. Az alábbiakban a legfontosabb jogorvoslatokat foglaljuk össze.

3.1. Fellebbezés

Az elismerést és végrehajtást engedélyező vagy megtagadó elsőfokú határozattal szemben egyfokú rendes jogorvoslatnak, fellebbezésnek van helye. Fontos, hogy a fellebbezésnek halasztó hatálya van: a végrehajtható okirat (végrehajtási lap) mindaddig nem állítható ki, amíg a másodfokú bíróság határozata jogerőre nem emelkedik. A fellebbezést a bíróság jellemzően a benyújtástól számított hat hónapon belül bírálja el.

A másodfokú bíróság a fellebbezést főszabály szerint tárgyaláson kívül bírálja el; szükség esetén azonban tárgyalást tarthat, vagy írásbeli nyilatkozatot kérhet a felektől.

3.2. Rendkívüli jogorvoslat (felülvizsgálat)

A jogerős másodfokú határozattal szemben további rendkívüli jogorvoslatként felülvizsgálati kérelem terjeszthető elő a Kúriához. Erre két okból kerülhet sor: (i) az ügy érdemére kiható jogszabálysértés, vagy (ii) a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés esetén.

A felülvizsgálati kérelmet a másodfokú határozat közlésétől számított 60 napon belül az elsőfokú bíróságnál kell benyújtani.

4. Elévülés

A végrehajtás iránti jog érvényesítésének határidejére az alapul fekvő végrehajtandó követelésre irányadó szabályok vonatkoznak. Más szóval az elévülési időt nem a magyar eljárásjog, hanem a követelésre irányadó jog határozza meg. Az elévülést a bíróságok főszabály szerint csak a fél kifejezett kérelmére veszik figyelembe – az nem érvényesül automatikusan.

Dr. Damjanovic Gábor az IBA Section on Public and Professional Interest szekciójának Secretary-Treasurere

Örömmel osztjuk meg, hogy dr. Damjanovic Gábor, irodánk irodavezető partnere a 2027–2029-es ciklusban a Nemzetközi…

Elolvasom

Dr. Bali Réka a Swedish Arbitration Days 2026 nyitó plenáris ülésén

Kollégánk, Bali Réka előadóként vett részt a Swedish Arbitration Days nyitó plenáris ülésén 2026. szeptember…

Elolvasom

Dr. Damjanovic Gábor és dr. Füzi Zsófia a Legal 500 Central & Eastern Europe Awards 2026 shortlistjén

Örömmel osztjuk meg, hogy irodánk két partnere is felkerült a Legal 500 Central & Eastern…

Elolvasom

Külföldi választottbírósági ítéletek elismerése és végrehajtása Magyarországon

Gyakorlati áttekintés a külföldi választottbírósági ítéletek magyarországi elismeréséről és végrehajtásáról: exequatur eljárás, csatolandó iratok, megtagadási…

Elolvasom
Legal 500 EMEA 2026 – Leading Firm

Irodánk értékelései a Legal 500 2026-os kiadásában

Irodánk ismét kiváló értékeléseket kapott a Legal 500 2026-os kiadásában: a Corporate/M&A területen ismét az…

Elolvasom
Legal 500 EMEA 2026 – Recommended Lawyer

Kollégáink egyéni értékelései a Legal 500 2026-os kiadásában

A Legal 500 2026-os kiadásában több vezető ügyvédünk egyéni elismerést is kapott.

Elolvasom

Rt. közgyűlés, Kft. taggyűlés jogszerű összehívása: dilemmák és megoldások

Milyen részletességgel kell a napirendet a meghívóban feltüntetni? Gyakorlati tudnivalók a közgyűlés és a taggyűlés…

Elolvasom

Szélerőművi kapacitás tender

Közel 20 év után az első szélerőművi kapacitástendert írta ki a MEKH: 9 csomóponton 702…

Elolvasom

Visszaélés-bejelentési rendszer bevezetése

Hírlevél, 2023. május: az új visszaélés-bejelentési törvény az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozásokat belső…

PDF megnyitása

A Kúria döntése az olimpiai járadékról

Egy olimpiai járadékkal kapcsolatos érdekes ügy irodánk peres praxisából, a Kúria új elvi döntésének tükrében.

Cikk megnyitása

A vagyonkezelő alapítványokról

A vagyonkezelő alapítvány előnyös lehetőséget biztosít közepes méretű cégcsoportok átstrukturálására.

Cikk megnyitása

Új lakás vásárlások buktatói

Az új lakások vásárlásakor felmerülő jogi problémák és a lehetséges megoldások.

Cikk megnyitása

Felkészülés cégeladásra

Mire érdemes figyelni a cégeladásra való felkészülés során? A cégeladási tranzakciók főbb jogi kérdései.

Cikk megnyitása

Az MKIK Állandó Választottbíróság új szabályzata

Az MKIK mellett működő Állandó Választottbíróság új eljárási szabályzatának főbb változásai.

Cikk megnyitása

Az új választottbírósági törvény

A 2018. január 1-jén hatályba lépett új választottbírósági törvény újdonságai, amelyek ügyvédek és választottbírók számára…

Cikk megnyitása

Újdonságok és érdekességek az új Ügyvédi Törvényben

Az új ügyvédi törvény fontosabb változásai: ügyvédi titok, érdekkonfliktus, összeférhetetlenség és a megbízási szerződés megkötése.

Cikk megnyitása

Gyógyszerjogi hírlevél, 2011. június

A biztonságos és gazdaságos gyógyszerellátásról szóló törvény módosítása: változnak a gyógyszerismertetés és a befizetési kötelezettség…

PDF megnyitása