Új lapon nyílik meg

Cikkek

Rt. közgyűlés, Kft. taggyűlés jogszerű összehívása: dilemmák és megoldások

A Polgári Törvénykönyv rögzíti, hogy a döntéshozó szerv ülését meghívó küldésével vagy közzétételével kell összehívni.

A meghívóban a napirendet olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

A gyakorlat számos kérdést felvetett ezzel kapcsolatban. Egy általánosan megfogalmazott napirendi pont elegendő? Kell részletes előterjesztést és indoklást adni? Mindent bele kell írni a napirendi pontba, vagy kísérő dokumentumokkal is teljesíthető a megfelelő részletezettség? Kell csatolni határozattervezetet?

1. A meghívó és mellékletei együttesen határozhatják meg a napirend kellő részletezettségét

A napirend olyan kérdések és tárgykörök megjelölését jelenti, amelyek a döntéshozó szerv ülésén megvitatásra kerülnek, és amelyekben a döntéshozó szerv határozatot hozhat.

A bírói gyakorlat nem tekinti jogszerűnek az összehívást, ha a napirend olyan általános vagy felszínes megfogalmazásban szerepel a meghívóban, amelyből átlagos figyelem és értelmezés mellett sem állapítható meg, hogy a közgyűlés milyen kérdést fog tárgyalni.

A meghívó és a meghívóhoz mellékelt dokumentumok azonban együttesen teljesíthetik a kellő részletezettség követelményét.

A meghívóban szereplő, rendeltetésének megfelelő tömör napirendi pont (például az alapszabály módosítása) világosan szerepelteti a napirendi tárgykör megjelölését. A meghívóhoz mellékelt szövegszerű határozati javaslat pedig egyértelműsíti, hogy az ülésen milyen tartalmú döntés meghozatalát indítványozzák (például az alapszabály mely rendelkezésének milyen tartalmú módosítása szükséges).

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a napirendi pontokat célszerű tömören és lényegre törően megfogalmazni, míg a döntés pontos tartalma a meghívóhoz csatolt határozati javaslatokban és egyéb háttéranyagokban jeleníthető meg. A meghívó így áttekinthető marad, miközben a tagok, részvényesek számára rendelkezésre állhat a megfelelő felkészüléshez szükséges információ.

2. A meghívónak nem kell tartalmaznia a napirendi pont indokait

A gyakorlatunkban többször előfordult, hogy a kisebbségi tagok arra alapozva támadják meg az elfogadott határozatot, hogy a meghívó nem volt kellően részletes, hiszen nem tartalmazott indoklást arra vonatkozóan, hogy az ülésen miért szükséges az adott kérdésről dönteni.

A Fővárosi Ítélőtábla megerősítette, hogy a meghívónak nem kell tartalmaznia a határozati javaslatnak a közgyűlési napirendre tűzését megalapozó indokokat, és az igazgatóság álláspontjának ismertetése sem szükséges.

A Ptk. ilyen többletkövetelményt nem támaszt és a törvény szövegét nem lehet ilyen kiterjesztően értelmezni. A lényeg, hogy a tagok, részvényesek az álláspontjukat kellő információ birtokában ki tudják alakítani, és ezt nem befolyásolja, hogy miért kérték az adott napirendi pont napirendre tűzését.

3. A cél a döntéshozók megfelelő felkészülésének biztosítása

A napirendre vonatkozó részletezettségi követelmény mögött az a jogalkotói cél áll, hogy a szavazásra jogosultak az ülésen eldöntendő kérdésekről előzetesen megfelelően tájékozódhassanak, az információkat feldolgozhassák, és a döntéshozatalra felkészülhessenek.

A követelmény ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a tagoknak, részvényeseknek az ülés megkezdésekor minden napirendi kérdésben már véglegesen kialakított és kétséget kizáró állásponttal kell rendelkezniük.

A napirendi pont kizárólag a legfőbb szerv ülésének a kereteit határozza meg, azaz behatárolja azokat az ügyeket, amiket a tagok, részvényesek az ülésen megtárgyalhatnak és eldönthetnek. A cél ezért az, hogy a döntéshozók kellő alapfelkészültséggel és tájékozottsággal érkezzenek az ülésre, és képesek legyenek az esetlegesen felmerülő további releváns kérdések megfogalmazására.

Ebből következően a napirendi pontnak nem kell valamennyi részletkérdést előre eldöntenie vagy a közgyűlési vita valamennyi lehetséges kimenetelét lefednie.

4. A tájékoztatáshoz való jog szerepe

Amennyiben valamely tag vagy részvényes a meghívóban közölt napirendi pontról való szavazáshoz a rendelkezésére bocsátott információt elégtelennek tartja, élhet a Ptk. szerinti tájékoztatáshoz való jogával, illetve a betekintési jogával.

Az információs jog következik a Ptk. generális szabályaiból, valamint részvénytársaság esetében kifejezett speciális rendelkezést is tartalmaz a törvény.

A napirendi pont kellő részletezettségének követelménye és az információs jog egymással összefüggő, de nem azonos jogintézmények. A meghívónak biztosítania kell a napirendi kérdés azonosíthatóságát és a megfelelő felkészülés lehetőségét, ugyanakkor a további információk megszerzésére a részvényes rendelkezésére állnak a Ptk. szerinti információs jogok.

A tag vagy részvényes ezért nem feltétlenül hivatkozhat sikerrel a napirend elégtelen részletezettségére pusztán azért, mert a meghívó nem tartalmazott valamennyi, általa szükségesnek ítélt információt, különösen akkor, ha további tájékoztatást kérhetett volna, de ezzel a lehetőséggel nem élt.

5. Példák jogszerű és kockázatos megoldásokra

  • Napirendi pont nagyon általános, pl. „alapszabály módosítás” és határozattervezet nincs csatolva: NEM JOGSZERŰ
  • Napirendi pont tömör, de a konkrét határozattervezet csatolásra kerül: JOGSZERŰ, sőt BEST PRACTICE
  • Napirendi pont elég konkrét ahhoz, hogy a részvényesek felkészüljenek: JOGSZERŰ
  • Napirendi ponthoz a konkrét háttér és indoklás csatolásra kerül: mindig JOGSZERŰ, de éles helyzetben taktikailag lehet „TÚLTELJESÍTETT”
  • Tag hiányosnak tartja a napirendet, de nem tesz fel sem előzetesen, sem a legfőbb szerv ülésén kérdéseket: KOCKÁZATOS, mert a határozat megtámadása esetén a bíróság nem fogja jó néven venni, hogy nem élt a kérdezés jogával.

Corporate governance kérdésekben és kapcsolódó jogvitákban nagy tapasztalatokkal rendelkező csapatunk szívesen áll rendelkezésére.

Dr. Damjanovic Gábor az IBA Section on Public and Professional Interest szekciójának Secretary-Treasurere

Örömmel osztjuk meg, hogy dr. Damjanovic Gábor, irodánk irodavezető partnere a 2027–2029-es ciklusban a Nemzetközi…

Elolvasom

Dr. Bali Réka a Swedish Arbitration Days 2026 nyitó plenáris ülésén

Kollégánk, Bali Réka előadóként vett részt a Swedish Arbitration Days nyitó plenáris ülésén 2026. szeptember…

Elolvasom

Dr. Damjanovic Gábor és dr. Füzi Zsófia a Legal 500 Central & Eastern Europe Awards 2026 shortlistjén

Örömmel osztjuk meg, hogy irodánk két partnere is felkerült a Legal 500 Central & Eastern…

Elolvasom

Külföldi választottbírósági ítéletek elismerése és végrehajtása Magyarországon

Gyakorlati áttekintés a külföldi választottbírósági ítéletek magyarországi elismeréséről és végrehajtásáról: exequatur eljárás, csatolandó iratok, megtagadási…

Elolvasom
Legal 500 EMEA 2026 – Leading Firm

Irodánk értékelései a Legal 500 2026-os kiadásában

Irodánk ismét kiváló értékeléseket kapott a Legal 500 2026-os kiadásában: a Corporate/M&A területen ismét az…

Elolvasom
Legal 500 EMEA 2026 – Recommended Lawyer

Kollégáink egyéni értékelései a Legal 500 2026-os kiadásában

A Legal 500 2026-os kiadásában több vezető ügyvédünk egyéni elismerést is kapott.

Elolvasom

Rt. közgyűlés, Kft. taggyűlés jogszerű összehívása: dilemmák és megoldások

Milyen részletességgel kell a napirendet a meghívóban feltüntetni? Gyakorlati tudnivalók a közgyűlés és a taggyűlés…

Elolvasom

Szélerőművi kapacitás tender

Közel 20 év után az első szélerőművi kapacitástendert írta ki a MEKH: 9 csomóponton 702…

Elolvasom

Visszaélés-bejelentési rendszer bevezetése

Hírlevél, 2023. május: az új visszaélés-bejelentési törvény az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozásokat belső…

PDF megnyitása

A Kúria döntése az olimpiai járadékról

Egy olimpiai járadékkal kapcsolatos érdekes ügy irodánk peres praxisából, a Kúria új elvi döntésének tükrében.

Cikk megnyitása

A vagyonkezelő alapítványokról

A vagyonkezelő alapítvány előnyös lehetőséget biztosít közepes méretű cégcsoportok átstrukturálására.

Cikk megnyitása

Új lakás vásárlások buktatói

Az új lakások vásárlásakor felmerülő jogi problémák és a lehetséges megoldások.

Cikk megnyitása

Felkészülés cégeladásra

Mire érdemes figyelni a cégeladásra való felkészülés során? A cégeladási tranzakciók főbb jogi kérdései.

Cikk megnyitása

Az MKIK Állandó Választottbíróság új szabályzata

Az MKIK mellett működő Állandó Választottbíróság új eljárási szabályzatának főbb változásai.

Cikk megnyitása

Az új választottbírósági törvény

A 2018. január 1-jén hatályba lépett új választottbírósági törvény újdonságai, amelyek ügyvédek és választottbírók számára…

Cikk megnyitása

Újdonságok és érdekességek az új Ügyvédi Törvényben

Az új ügyvédi törvény fontosabb változásai: ügyvédi titok, érdekkonfliktus, összeférhetetlenség és a megbízási szerződés megkötése.

Cikk megnyitása

Gyógyszerjogi hírlevél, 2011. június

A biztonságos és gazdaságos gyógyszerellátásról szóló törvény módosítása: változnak a gyógyszerismertetés és a befizetési kötelezettség…

PDF megnyitása